Vasárnap délután indultunk Szegedre. Kisebb-nagyobb komplikációkkal felszálltunk a vonatra. Az út röpke 2,5-3 óra volt. Ez alatt az összes sütit, kekszet, és mindent, ami édes volt, elpusztítottuk. Az első élményünk Szegeden, hogy Teve fennmaradt a vonaton. Már a lámpákat is lekapcsolták, mikor a bácsi észrevette, és leengedte a vonatról. Egy órás séta után megérkeztünk a szállásra, ahol vacsival kezdtünk, utána tábori videókkal folytattuk a programot.
Másnap ellátogattunk a szegedi vadasparkba, ahol láttunk szurikátát, tevét, nandut, tupaját, zebrát, zsiráfot, nyestet, hiénát, farkast, vidrát, csupasz turkálót, gepárdot, makákót, gibbont, törpe vízilót és még nagyon sok állatot. Különös kedvencem a fossza volt :)
Ráeszméltünk az idő múlására és rohantunk, hogy még időben odaérjünk a Csontváry kiállításra. Sikerült befutnunk zárás előtt, mindenki kíváncsisággal teli arccal nézte végig a kiállítást. Mikor már úgy belemelegedtünk a képekbe sajnos záróra volt, és kitessékeltek minket a múzeumból. (Egy órán át nézegettünk 20 képet, igaz, voltak nagyobbak is - A Szerk.)
Ezután az estét a közösség építésével és a másik megismerésével folytattuk egészen hajnali háromig. Teljesen elfelejtkeztünk az időről. A keddi program füvészkert lett volna, de elvettettük a programot és helyette virslit reggeliztünk mindennel. (minden = maradék :D) Kitakarítottunk, átadtuk a néninek a kulcsot és elmentünk egy überkirály játszótérre, amin forgós játékok voltak. Miután majdnem mindenki rosszul lett a sok játéktól lenéztünk a Tiszára. Utolsó állomásunk a Dóm volt amit megnéztünk kívülről-belüről. :)
Hazafelé úton megint csak ettünk sok-sok zsömit meg RETKET :) és a Szuri ZH-kat javított, miközben szépen lassan elfogyott az oxigén az utastérben.
Épségben megérkeztünk Pestre, most mindenkinek sikerült időben leszállnia a vonatról és könnyes búcsút vettünk egymástól.
Lunda
